Akadályozzuk meg a bundafarmokat! - G-Portál

AJÁNLOM AZ OLDALT

Hírlevél

	Hónap képe

Menü

Ne légy mindig lehangoló!

A pszichiátrián az egyik beteg maga után húzza a cipőjét és azt mondja neki:

- Gyere, kiskutyám!

A többiek megkérdezik tőle:

- Mit húzol magad után?

- A cipőmet - válaszol a beteg.

- És miért?

- Azért, mert szeretem.

Mindenki nyugtázza a választ. Amikor továbbmegy, suttogva mondja:

- Jól átvertük őket, kiskutyám.

Hirdetés

- Segítsetek! Olvassátok el! Fontos! Katt ide

- Új kutyás kép katt ide

Állat kalauz

Hogyan segítsünk /Történetekben/

Szörnyűségek

Extrák

Anatómiák

Anatómiák : Lovak anatómiája

Lovak anatómiája

---- 2008.05.25. 19:12

/1.1/A lóvak izmai

Lóvak kérődzők

A m. psoas minor félig inas, lapos izom, eredési feje a nagy horpaszizom ventromedialis felületén van; a tuberculum psoadicumon tapad. A medialis szélét az aorta és a hátulsó üres véna, lateralis szélét pedig az ureter határolja. Ina rectalis vizsgálatkor tapintható. A m. psoas major kiszélesedő ínlemezzel ered. A m. iliacus két része jól elkülönül egymástól; lateralis része nagyobb, a csípőcsont szárnyán ered, a medialis kisebb és a csípőoszlopról indul ki, a nagy horpaszizom pedig a kettő közé ékelődik. A nagy és a kis horpaszizom közös izomkötegét a húsipar bélszínnek vagy vesepecsenyének nevezi. A m. quadratus lumborum ínnal erősen átszőtt.

Sertés

A m. psoas minor lapos, csupán az ágyékcsigolyákról ered és a tuberculum psoadicumon tapad. A m. psoas major a m. iliacus két, jól elkülönülő része közé illeszkedik. A m. quadratus lumborumnak két része van; a nagyobb a m. psoas major lateralis szélén, a kisebb, medialis rostos része az ágyékcsigolyák testén ered.

Húsevők

A m. psoas minor az utolsó hátcsigolyán, a m. quadratus lumborum ínlemezén és az 1–4. ágyékcsigolya testén ered, macskában öt foggal, fénylő ínlemez borítja, amellyel összenőtt lapos ina a crista iliopubicán végig megtapad. A m. psoas major ventromedialis felületére fekszik rá. A m. iliopsoas egységes izom, macskában 10 izomfoggal, kutyában pedig a m. psoas majornak megfelelő része ínlemezzel ered. A m. quadratus lumborum a m. psoas minor lateralis szélén helyeződik. Intrathoracalis része a 10–13. hátcsigolyán ered, és két-három csigolyát áthidalva az 1–2. vagy 3. ágyékcsigolyán tapad meg. Ágyéki része egységes izomhas, az ágyékcsigolyák harántnyúlványán ered, és a keresztcsonton, egy kötege a csípőcsont szárnyán tapad.

A hátulsó végtag saját izmai, musculi membri pelvini proprii

A hátulsó végtag izmait felosztjuk: 1. a csípőízület izmaira; egyesek közülük a térd, sőt a lábtőízület mozgatásában is szerepet játszanak, 2. a térdízület izmaira, 3. a lábtőízület izmaira, végül 4. az ujjízületek izmaira.

Az izmok többsége több ízületet hidal át; a medence és a comb tájékán a legtömegesebbek. Az ujjizmok izomhasai felhúzódtak a szár tájékára.

A csípőízület izmai

Tömeges, nagy izmok, a törzs előrelendítői. Helyeződésük szerint vannak: 1. felső és 2. hátulsó farizmok, 3. medialis combizmok vagy combközelítő izmok, végül 4. mély csípőízületi vagy belső-alsó medenceizmok.

A felső farizmok

1. A felületes farizom, a m. glutaeus superficialis, emberen vaskos, nagy izom (m. glutaeus maximus), háziállatokon lapos, gyengébben fejlett. Lóban összenőtt a m. tensor fasciae latae hátulsó részével, kérődzőkben és sertésben pedig a m. biceps femoris cranialis részével (m. glutaeobiceps). Két feje van: csípőfeje a külső csípőszögleten, keresztcsonti feje a keresztcsont tövisein és a farpólyán ered. Legyezőszerűen összetérő rostjai a nagyforgatón, nyálkatömlőn, a bursa trochanterica m. glutaei superficialison, siklanak át és a harmadik forgatón tapadnak meg. Összehúzódásakor – húsevők kivételével – hajlítja a csípőízületet és előrelendíti, közben eltávolítja a végtagot; húsevőkben nyújtja a csípőízületet, hátravonja a végtagot. Idege a hátulsó farideg.

2. A farok-combcsonti izom, a m. caudofemoralis, a szár elülső távoztatója, m. abductor cruris cranialis, csupán macskán fejlődött ki. A 2–4. farokcsigolyán és a m. biceps femoris és a m. glutaeus superficialis között craniodistalisan haladó, hosszant megnyúlt, erős izomkötege ínlemezbe megy át, amely a térdkalácson tapad és a szárpólyába megy át. Kifelé és hátrafelé húzza a végtagot, a csípőízületet nyújtja. Rögzített végtag esetében a farkat oldalt vonja. Idege a n. glutaeus cranialis.

3. A középső farizom, a m. glutaeus medius, a háziállatok legerősebb farizma, amelyet a felületes farizom és a hátágyéki pólya takar. A csípőcsont szárnyán – húsevők kivételével –, a keresztcsonton és az ágyékcsigolyákon, a m. longissimus dorsi mélyedésében ered. Az izom felületesebb és nagyobb része a nagyforgatóhoz tér, kisebb és mélyebb részlete a középső forgatón, lóban a tágas bursa trochanterica m. glutaei mediin siklik át és az alatt tapad meg. Ez utóbbi része lovon, kérődzőkön és sertésen mint járulékos farizom, m. glutaeus accessorius, különül el. Nyújtja a csípőízületet, ezáltal a végtagot hátra- és kifelé húzza, s ezzel a rögzített végtagon a törzset tolja. Az elülső farideg innerválja.

4. A körte idomú izom, a m. piriformis, a m. glutaeus medius mögött helyeződő, keskeny izom, amely csupán emberen és húsevőkön önálló, a háziállatokban egybeolvadt a középső farizommal. A keresztcsont oldalsó szélén és ventralis felületén ered és a nagyforgató hátulsó szélén tapad. A csípőízületet nyújtja, miközben távolítja és forgatja a végtagot. Az elülső farideg idegzi be.

5. A mély farizom, a m. glutaeus profundus, közvetlenül a csípőízületen fekvő, a középső farizom alatt levő, erős izom. A csípőcsont oszlopán, az ülőtövisen ered és a nagyforgatón, lóban a középső forgatón tapad meg. Tapadási ina alatt nyálkatömlő, bursa trochanterica m. glutaei profundi, van. A csípőízületet nyújtja, a végtagot távolítja és hátrahúzza. Az elülső farideg innerválja.

6. A széles combpólya feszítője, a m. tensor fasciae latae, lapos izom, amely caudalisan – különösen lóban – összenő a felületes farizommal. A külső csípőszögleten ered, legyezőszerűen széjjeltérő rostjai a comb elülső szélét határolják. A térdízület fölött széles ínlemezbe megy át, és a térdkalács külső, egyenes szalagján, a sípcsont taraján részben megtapadva, a széles combpólyába és a szárpólyába megy át. Az izom feszíti a combpólyát, hajlítja a csípőízületet, ezáltal emeli és előrelendíti a végtagot; az elülső farideg idegzi be.

A hátulsó farizmok

Terjedelmes, nagy izmok, a felső farizmok mögött, a comb hátulsó részén találhatók. Csigolyafejjel a keresztcsontról és a farokcsigolyákról, ülőcsonti fejjel az ülőcsontról erednek, a szárhoz térnek, miközben közrefogják a térdalji tájékot. Többízületi izmok, a csípő-, a térd- és a csánkízület mozgatói.

1. A comb kétfejű izma, a m. biceps femoris, a test legnagyobb izma (lóban kb. 7000 g), a comb külső hátulsó reliefjét adja. Elülső, nagyobb csigolyafeje a keresztcsonton és a lig. sacrotuberalén, hátulsó, kisebb medencei feje az ülőgumón ered. Eredetük és beidegzésük eltérő. Kérődzőkben és sertésben a csigolyafej összenőtt a felületes farizommal is (m. glutaeobiceps). Izomhasa distalisan lóban három, a többi házi emlősállatban két széles ínlemezbe megy át, amelyek összenőnek a széles combpólyával és a szárpólyával, majd a térdkalács külső oldalsó szalagján, a sípcsonton, valamint a sarokcsonton tapadnak meg. Az izom nyújtja és távolítja a végtagot, ezáltal a törzset előretolja. Csigolyafeje a csípő- és a térdízületet, medencei feje pedig a csánkízületet nyújtja. Az izom csigolyafejét a hátulsó farideg, medencei fejét pedig a sípideg látja el.

2. A szár hosszú távoztatóizma, a m. abductor cruris caudalis, csupán húsevőkben lelhető fel. Macskán csökevényesen fejlett. Keskeny ina a lig. sacrotuberalén ered; vékony, szalag alakú izomhasa a m. biceps femoris és a m. gastrocnemius között halad és distalisan a szárpólyában vész el. A végtagot távolítja, a kétfejű combizom működését támogatja. A szárkapcsi ideg látja el.

3. A félig inas izom, a m. semitendinosus, vaskos, erős, háziállatokban tisztán izomrostokból álló izom, amely a far hátulsó, belső felületének kontúrját adja. Lovon és sertésen csigolyafejjel az utolsó két kereszt- és az első három farokcsigolya tövis- és harántnyúlványain, valamint a széles medenceszalagon, medencei fejjel pedig az ülőgumóról ered, ahol eredési ina alatt nyálkatömlő, bursa ischiadica m. semitendinosi található. Kérődzőkön és húsevőkön csupán medencei feje van. Izomhasa a térdhajlásban lapos ínba megy át, majd medialisan a m. gracilis és a m. sartorius véginával összenőve a sípcsont taraján tapad meg. Kis része caudalisan a szárpólyához tér és a kétfejű combizom inával egybeolvadva, a tendo accessoriust alkotja, amely a sarokgumóhoz tapad. Ínlemeze alatt lóban és marhában nyálkatömlő, bursa subtendinea m. semitendinosi, található. A kétfejű combizom és a félig inas izom közötti ülőbarázdában az ülőideg, a n. ischiadicus, halad. Az alátámasztott végtagot a csípő-, a térd- és a csánkízületet nyújtja, ezáltal a törzset előretolja. A felemelt végtagot befelé és hátravonja, a térdízületet hajlítja. Csigolyafejét a n. glutaeus caudalis, medencei fejét pedig a n. tibialis idegzi be.

4. A félig hártyás izom, a m. semimembranosus, a comb caudomedialis felületén levő, vastag izom, amely az ülőgumó ventralis felületén, emberen széles ínlemezzel ered (innen a neve). Lóban a medencei fején kívül csigolyafeje is van, amely az első farokcsigolyákról és a széles medenceszalagról indul ki. Izomhasa a karcsúizom alá tér, ott két ágra válik szét és a combcsont medialis bütykén, illetve a sípcsonton – lóban ínlemezzel – tapad meg. Az izom a csípő- és a térdízületet nyújtja, alátámasztáskor a törzset előretolja, a felemelt végtagot pedig hátra- és befelé húzza és kissé befelé forgatja. Medencei fejét a n. tibialis, lóban a fejlett csigolyafejet a n. rectalis caudalis látja el.

A medialis combizmok vagy combközelítő izmok

1. A szabóizom, a m. sartorius, hosszú, szalag alakú, lapos izom, amely a comb medialis oldalán elöl, felületesen fekszik. Lóban egységesen a csípőpólyán, kérődzőkben, sertésben és húsevőkben pedig két fejjel, a csípőpólyán és a kis horpaszizom inán, illetve húsevőkben a külső csípőszögleten és a csípőtarajon ered. Hátulsó széle a combcsatornát határolja. A térd fölött ínlemezben folytatódik, és a térdkalács medialis szalagján, a sípcsont medialis felületén tapad meg, kis része a szárpólyába megy át. A végtag felemelésekor hajlítja a csípőízületet, előrelendítéskor pedig nyújtja a térdízületet és közelíti a végtagot. Idege a n. femoralis.

2. A karcsúizom, a m. gracilis, széles, lapos izom, csupán emberen karcsú; a comb belső kontúrját adja. A medence symphysisén és az egyenes hasizom véginán is ered ínlemezzel. Itt a kétoldali karcsúizom ínlemezei a symphysis vonalában összenőnek egymással (tendo symphysalis). Ínlemezzel a sípcsont taraján és a szárpólyán tapad meg. Az izmot elölről a m. sartorius határolja, alatta a m. adductor és részben a m. semimembranosus található. Közelíti a combot, és a szárpólya közvetítésével nyújtja a térdízületet. A n. obturatorius és lóban a n. femoralis innerválja.

3. A fésűizom, a m. pectineus, rövid, vastag, orsó alakú izom, amely a fanfésűn ered és a combcsont labium medialéján tapad meg. Elülső széle a karcsúizommal közösen a combcsatorna hátulsó szélét alkotja. Hajlítja a csípőízületet, közelíti és befelé fordítja a végtagot. A n. obturatorius és lóban a n. femoralis idegzi be.

4. A combközelítő izom, a m. adductor, a karcsúizom alatt a fésű- és a félig hártyás izom között, a comb mélyében helyeződik. A medencecsont ventralis felületén ered, ahol részben egybeolvad a külső borítóizommal is. Ferdén előre és lefelé halad, és a kisforgató mellett caudalisan a facies asperán tapad meg. Húsevőkben három jól elkülönült izom a m. adductor longus és a magnus et brevis. Metszéslapja hímekben háromszögletű, nőneműekben tojásdad, bab alakú, kettévágott, és eviscerált vágóállaton (szarvasmarhán, sertésen) a nem meghatározására alkalmas. Összehúzódásakor a végtagot befelé fordítja és hátravonja. A n. obturatorius, lovon a n. femoralis is innerválja.

A ló combizmai

147. ábra - A ló combizmai

A ló medence- és combizmai a m. glutaeus medius síkjában

148. ábra - A ló medence- és combizmai a m. glutaeus medius síkjában

A ló medence- és combizmai

149. ábra - A ló medence- és combizmai

A combcsatorna, canalis femoralis

A combcsatorna, a canalis femoralis (Hunteri), distalisan húzódó, izmok közötti, mély árok a comb medialis felületén, amelyet proximalisan a fancsont, elölről a szabóizom, hátulról a karcsúizom és a fésűizom határol, alapját a csípőhorpaszizom és a belső tömérdekizom alkotja. Medialis fala vékony, a belső combpólya képezi. Felső nyílása a combgyűrű, az anulus femoralis, vagy Scarpa-féle háromszög, trigonum femorale, ami a fancsont előtt és a belső lágyékgyűrű mögött a hasüregbe vezet. A lágyékgyűrűtől a lig. inguinale (Pouparti) választja el, hátul a fancsont, oldalt a szabóizom és a csípőhorpaszizom, medialisan pedig az egyenes hasizom határolja. A combcsatornában a comb nagy erei és idegei haladnak a végtag distalis részéhez. A combgyűrű nyílását a haránthaspólya és a hashártya beborítja, bélrészletek azonban a combcsatornába kitüremkedhetnek és maguk előtt tolhatják a pólyát és a hashártyát, ezáltal ún. combsérv, hernia femoralis keletkezhet. A combcsatorna distalisan a térdhajlás felé fokozatosan szűkül, nyílása nincsen, hanem a karcsúizom és a combközelítő izom alatti keskeny résben (fossa ovalis) végződik. Ezen keresztül lépnek ki az erek és az idegek a combcsatornából. A combcsatornában az a. és v. femoralis, az a. és v. saphena kezdeti szakasza, a n. saphenus, valamint lovon a mély lágyéki nyirokcsomók és az abba térő nyirokerek foglalnak helyet, kötőszövetbe ágyazottan.

A mély csípőízületi izmok, belső és alsó medenceizmok

Gyengén fejlett, apró izmok csoportja, amelyek mélyen helyeződnek és a csípőízületet övezik.

1. A belső borítóizom, a m. obturatorius internus, a medence belsejében helyeződő, vékony, lapos izom. A foramen obturatum cranialis és lateralis széléről, az ülőtövisről, a symphysis pelvisről, lovon és sertésen a csípőcsont oszlopáról, sertésben még a keresztcsontról is ered. Legyezőszerűen összetérő rostjai széles és lapos ínban folytatódnak, amely alatt a kis ülőcsonti bemetszésen lovon és kutyán nyálkatömlő, bursa ischiadica m. obturatorii interni, van. Az ín az incisura ischiadica minoron, kérődzőkön és sertésen a borított lyukon át lép ki a medencéből, és a fossa trochantericában tapad meg. Supinator, a combot kifelé forgatja, a csípőízületet nyújtja. Lovon és húsevőkön az ülőideg, kérődzőkön és sertésen a borított ideg látja el, emiatt a külső borítóizom medencei részének tekinthető (pars intrapelvina m. obturatorii externi).

2. A külső borítóizom, a m. obturatorius externus, piramis alakú izom, a csípőízületet fedi, a medence külső, ventralis felületén, a borított lyuk szélén ered és a fossa trochantericában tapad meg. Rejtetten helyeződik, a fésű-, a combközelítő és a félig hártyás izom takarja. A combot kifelé fordítja, a végtagot közelíti; a n. obturatorius idegzi be.

3. Az ikerizmok, mm. gemelli, kicsi, lapos izom; emberen kettős, a mély farizom mögött található. A kis ülőcsonti bevágáson ered és a fossa trochantericán tapad meg. Supinator, a combot kifelé fordítja, a csípőízületet nyújtja, az ülőideg rostjai látják el.

4. A négyszögű combizom, a m. quadratus femoris, keskeny, vékony izom csupán, emberen négyszögletű. Az ikerizmok mögött, az ülőcsont ventralis felületén ered, majd előre és lefelé, a combcsont fossa trochantericája alá tér. Supinator, a combot kifelé forgatja, a csípőízületet nyújtja, ezáltal a végtagot hátravonja. A n. ischiadicus idegzi be.

5. A csípőízületi tok izma, a m. articularis coxae (m. capsularis), kicsi, vékony izom, csupán lóban és húsevőkben található meg, a csípőízületi tok dorsolateralis felületét borítja. Hajlítja a csípőízületet; a n. femoralis innerválja.

150. ábra - A ló mély medence- és combizmai

151. ábra - A ló mély medenceizmai

A térdízület izmai

A térdízületnek csupán egy nyújtóizma (a négyfejű combizom) és egy közvetlen hajlítóizma (a térdalji izom) van, mert a csípőízület izmai a térdízületet is mozgatják.

Nyújtóizom. A négyfejű combizom, a m. quadriceps femoris, vaskos, erős izom, amelynek négy, egymással részben összenőtt feje közül egy a csípőcsont oszlopán, három a combcsonton ered; ezt elöl és kétoldalt borítják, és a térdkalácson, illetve annak középső, egyenes szalagja közvetítésével a tuberositas tibiaen tapadnak meg. Az izom felületét lateralisan a széles combpólya és annak feszítőizma, medialisan a szabóizom és a belső combpólya takarja.

Hosszú feje az egyenes combizom, a m. rectus femoris, a csípőcsont oszlopán, az ízületi vápa közelében eredő, nagy, orsó alakú izom. Rostos végina a térdkalácson – mint az izom íncsontján – tapad, majd a térdkalács középső, egyenes szalagja, a lig. rectum patellae közvetítésével a tuberositas tibiaehoz tér. Az egyenes szalag alatt proximalisan és distalisan is egy-egy nyálkatömlő, bursa infrapatellaris proximalis et distalis, van (lásd előbb). Rövid fejei közül a külső tömérdekizom, a m. vastus lateralis, a combcsont testén a nagyforgató alatt dorsolateralisan ered és a térdkalácson tapad meg. A belső tömérdekizom, a m. vastus medialis, a combcsont feje alatt medialisan ered és a térdkalács belső szögletén tapad. A belső és külső tömérdekizom véginát kis nyálkatömlő párnázza alá. A középső tömérdekizom, a m. vastus intermedius, a combcsont testének dorsalis felületén ered. Mélyen az egyenes combizom alatt és az előző két tömérdekizom között helyeződik, az utóbbiakkal gyakran összenő. Erős izom, a térdízületet nyújtja és rögzíti, a törzset előretolja. A combcsontot mozgatja a sípcsont és a térdkalács ízületi felületein. Az egyenes combizom a térdkalácsot a fossa supratrochlearisból kiemeli, a patellahurokból kiakasztja. A n. femoralis idegzi be.

Hajlítóizom. A térdalji izom, a m. popliteus, a térdízületi tok és a sípcsont hátulsó felületén helyeződik. Lapos, háromszögletes, gyenge izom, amely a combcsont bütykének hátulsó izomárkában, fossa musculi poplitei, hengeres ínnal ered, és legyezőszerűen széttérő izomrostjai spirálisan csavarodva, harántul a sípcsont bütyke alatt caudalisan és a csont caudomedialis szélén tapadnak meg. Inát lóban ínhüvely veszi körül vagy nyálkatömlő párnázza alá, húsevőkben a tok recessusa, recessus subpopliteus, övezi. A térdízület hajlítója; a szárat, ezáltal a végtagot befelé forgatja. A sípideg, n. tibialis, idegzi be.

A hátulsó lábtőízület (csánk) izmai

A lábtőízület izmai közül a nyújtók caudalisan, a hajlítók pedig cranialisan, a carpus hasonló izmaival ellentétesen helyeződnek és az ujjak izmaival együtt a szár csontjait övezik, a medialis felület kivételével, ahol a planum cutaneum tibiae található.

Nyújtók. A csánk nyújtói a háromfejű lábikraizom, a m. triceps surae, amelynek egyik része 1. a lábszár ikerizma, a m. gastrocnemius, a másik 2. a gázlóizom, a m. soleus.

1. A lábszár ikerizma, a m. gastrocnemius, orsó alakú, vaskos izom, amely két, kissé oldalt lapított izomfejből, caput mediale és caput laterale, áll. A két fej sok ínrosttal átszőtt és egymással többé-kevésbé összenőtt. A combcsont bütykei fölötti érdes vonalakon erednek. A bütyköket borító izomhasban a húsevőkön egy-egy borsó nagyságú csont, a Vesalius-féle csont, fabella (íncsont) van, amely a bütyök ízületi felületeihez illeszkedik. A két ikerizom a szár középső harmadában erős, hengeres ínba, tendo gastrocnemiusba megy át, amely a gázlóizom inával, tendo soleus, együtt a vastag, hengeres Achilles-inat, a tendo calcaneus communist, képezi. Utóbbi a felületes ujjhajlító izommal (tendo plantaris) és a m. biceps, semitendinosus, gracilis egybeolvadt ínlemezeivel (tendo accessorius) a tendo communis calcist alkotják. Az ín a sarokgumón tapad meg, ahol alatta nyálkatömlő található. A csánkízületet nyújtja és egyidejűleg a térdízületet hajlítja. A n. tibialis idegzi be.

2. A gázlóizom, a m. soleus, a térdízület lateralis oldalsó szalagján és a szárkapocs fején ered. Izomhasa sertésen széles és jól fejlett, egyébként keskeny, lapos; az ikerizom külső fejével és inával egybeolvad. Az izom a csánkízületet nyújtja; idege a n. tibialis.

Hajlítók. A m. tibialis cranialis és a mm. peronaei (fibulares): a) a m. peronaeus tertius, b) a m. peronaeus longus és c) a m. peronaeus (fibularis) brevis.

1. Az elülső sípizom, a m. tibialis cranialis, a sípcsont izomi árkába, facies muscularis, fekszik bele, csupán húsevőkben helyeződik felületesen. Feje izmos, a sípcsont lateralis bütykén, taraján és izomárkában ered. Lovon és kérődzőkön az izom a szárkapcson és részben a combcsont fossa extensoriájában is ered; ez a részlete a m. extensor digiti I. longusnak (ov, sus) felel meg. A harmadik szárkapcsi izom és a hosszú lábujjnyújtó izom részben fedi. Lapos izomhasa patásállatokban a szár közepe táján összenő a szárkapcsi izommal. Két ínszárra válik szét, és a csánk medialis, illetve a metatarsus dorsalis felületén tapad meg. Inát a csánk fölött a proximalis harántszalag, a retinaculum extensorum proximale, a harmadik szárkapcsi izommal és a hosszú lábujjnyújtó izommal együtt átfogja és a sípcsonthoz rögzíti. Lovon és kérődzőkön átfúrja a harmadik szárkapcsi izom inát; e helyen alatta nyálkatömlő, bursa subtendinea m. tibialis cranialis, illetve húsevőkben ínhüvely, vagina tendinis m. tibialis cranialis, foglalja be. A csánkízületet hajlítja, és a végtagot kifelé fordítja. Sertésen és húsevőkön a második, illetőleg az első ujjat nyújtja. Idege a n. peronaeus.

2. A szárkapcsi izmokhoz, mm. peronaei (fibulares), három izom, a m. peronaeus tertius, a m. peronaeus longus és a m. peronaeus brevis, tartozik. Közülük lovon csak a m. peronaeus tertius fejlődött ki, kérődzőkön és sertésen m. peronaeus longus is van, viszont húsevőkben hiányzik a m. peronaeus tertius, és csak a m. peronaeus longus és brevis található meg.

a) A harmadik szárkapcsi izom, a m. peronaeus tertius, a combcsont fossa extensoriájában ered, áthalad a comb-sípcsonti ízület előtt, majd végina a csánkon lovon három, kérődzőkön és sertésen két ínszárra válik szét. Ínszárai a lábtő és a lábközép csontjainak a basisán tapadnak meg. Kérődzőkön és sertésen izmos, lovon azonban tisztán inas izom, ezért Schmaltz tendo femorotarseusnak nevezte el. Proximalis szakasza a hosszú ujjnyújtó izommal és lóban az elülső sípizommal is összenőtt. A csánkízület hajlítója, lóban az Achilles-ínnal együtt alkotott ínpólya rendszere („fűrész konstrukció”) a térd és a csánk egységes, de ellentétes irányú működését eredményezi. Idege a n. peronaeus.

b) A hosszú szárkapcsi izom, a m. peronaeus longus, vékony, orsó alakú izom; lóban hiányzik. A szárkapocscsont proximalis végén és gyakran a térdízület lateralis oldalsó szalagján, illetve a sípcsont lateralis bütykén ered. Hoszszú ina a csánk lateralis felületén a T4 és a lábközépcsontok között a plantaris felületre tér, ahol átló irányában áthúzódik a medialis oldalra, és a T1(2)-n és a Mt2-n tapad meg. Az inat kérődzőkön ínhüvely, vagina tendinis m. peronaei longi övezi, sertésekben és húsevőkben alatta nyálkatömlő, bursa subtendinea m. peronaei longi van. A csánkízületet hajlítja, a végtagot befelé fordítja, eközben húsevőkön a talp kifelé fordul; a n. peronaeus idegzi be.

c) A rövid szárkapcsi izom, a m. peronaeus brevis, húsevőkben (emberen, házinyúlon is) található meg. A szárkapocs közepe táján ered, vékony izomhasa az oldalsó ujjnyújtó és a hosszú szárkapcsi izom alatt halad. Inát a lábtőízület lateralis felületén az oldalsó ujjnyújtóval közös ínhüvely veszi körül. Az ötödik lábközépcsonton tapad meg, itt alatta nyálkatömlő, bursa subtendinea m. peronaei brevis van. A lábtőízület hajlítója; a n. peronaeus idegzi be.

152. ábra - A hátulsó végtag izmai

153. ábra - A ló hátulsó bal végtagjának izmai

154. ábra - A ló hátulsó bal végtagjának izmai

155. ábra - A ló bal térd- és csánkízületének izmai (mély réteg)

Az ujjízületek izmai

A hosszú ujjizmok

Nyújtók. 1. A hosszú lábnyújtó izom, a m. extensor digitorum longus, a combcsont fossa extensoriájában ínnal ered; alatta a femorotibialis ízületi tok kiöblösödik (recessus subextensorius). Az elülső sípizom és az oldalsó ujjnyújtó izom között, lovon és húsevőkön felületesen helyeződik, kérődzőkön és sertésen a m. peronaeus tertius fedi. A lábtő fölött ínba megy át, amelyet a csánkon ínhüvely, vagina tendinum m. extensoris digitorum longi, vesz körül. A csánk dorsalis felületéhez az inakat lóban három harántszalag, retinaculum extensorum proximale, medium et distale, a többi házi emlősállatban csupán két szalag (a középső hiányzik) rögzíti. Kiszélesedő ina lovon egységes és a harmadik ujjpercen tapad meg. Kérődzőkön az izom kettős; mély hasának az ina a harmadik ujj második ujjpercén mint m. extensor digiti III. proprius, felületes hasának az ina pedig mint m. extensor digitorum communis kettéválva, a két főujj harmadik ujjpercén tapad meg. Utóbbi mindkét inát a csüdízület előtt ínhüvely, vagina tendinum distalis m. extensoris digitorum longi, veszi körül. Sertésen három izom különül el: a medialis m. ext. dig. III. proprius a harmadik ujj második ujjpercéhez tér, a középső m. ext. dig. communis ina két ínszárrá válik, és ezek a harmadik és a negyedik ujj harmadik ujjpercéhez mennek. A lateralis a m. ext. dig. IV. proprius ina a negyedik ujjon, valamint a két fattyúujjon (2. és 5.) tapad meg. Húsevőkön az izomnak négy ina van, amelyek a 2–5. ujj harmadik ujjpercén végződnek. Az inakhoz collateralisan az első ujjperc tájékán erősítő ínkötegek (tractus appositus) térnek a m. interosseus mediustól. Az izom az ízületeket nyújtja és előrelendíti a végtagot; a n. peronaeus idegzi be.

2. Az oldalsó lábujjnyújtó izom, a m. extensor digitorum lateralis, lóban a hosszú lábujjnyújtó mellett lateralisan, kérődzőkben és sertésben a m. peronaeus longus mögött, húsevőkben pedig az alatt helyeződő vékony izom. A femorotibialis ízület külső oldalsó szalagján és a szárkapocscsonton ered, a csánk fölött hengeres ínban folytatódik, amely a külső boka ínvályúján ínhüvelybe, vagina tendinis m. extensoris digitorum lateralis pedis, foglaltan halad át. A csánkot lóban és marhában a distalis harántszalag hosszú ujjnyújtó inával együtt átfogja. Végina lovon a lábközépen beleolvad a hosszú lábujjnyújtó izom inába, kérődzőkön a negyedik ujj második ujjpercén tapad meg. A csüdízület dorsalis felületén az ín alatt lóban és marhában nyálkatömlő, bursa subtendinea m. extensoris digitorum lateralis pedis, található. Sertésen az izomnak két hasa van, és két ina a negyedik és az ötödik ujjon tapad; húsevőkben, mint egységes izom, ina az ötödik ujjat nyújtja. Az izom a megfelelő ujjak ízületeit nyújtja; a n. peronaeus idegzi be.

3. Az első ujj hosszú nyújtója, a m. extensor digiti I. longus, juhon, sertésen és húsevőkön önálló izom, lovon és szarvasmarhán az elülső sípizomba olvadt bele. A szárkapocscsonton és a síp- és szárkapocscsont közötti szalagon ered. Juhban a lábközépcsont proximalis végén, húsevőkben a második ujj első, sertésen a második ujjpercén vagy a csökevényes első ujjon tapad meg, azt nyújtja, a n. peronaeus idegzi be.

Hajlítók. 1. A felületes ujjhajlító (pártahajlító) izom, a m. flexor digitorum superficialis (m. plantaris s. m. perforatus), a combcsont fossa supracondylarisán, illetőleg a tuberositas supracondylaris lateralison ered, a m. gastrocnemius két feje között, ahol szorosan összefügg a m. gastrocnemius lateralis fejével. Rövid izomhasa már a száron, az Achilles-ín alatt, ínba megy át. Ina az Achilles-ín medialis oldalára, majd fölé fordul és a sarokgumón süvegszerűen kiszélesedik (galea calcanea), itt rostkötegek rögzítik a sarokgumó két oldalához. A lábközép plantaris felületén, a mély ujjhajlító izom ina fölött halad, és ínszáraival lovon a pártacsonton, kérődzőkön és sertésen a harmadik és a negyedik, húsevőkön a 2–5. ujj második ujjpercén tapad meg hasonlóan, mint az elülső végtagon. Lóban az izom csaknem teljesen inas (tendo plantaris). A sarokgumón az ín fölött a bőr alatti nyálkatömlő, a bursa subcutanea calcanea, az ín és az Achilles-ín között pedig szintén nyálkatömlő, a bursa calcanea m. flexoris digitorum superficialis, található. A csüdízület mögött az elülső végtaghoz hasonlóan a mély ujjhajlító ina körül hüvelyt, manica flexoria, képez, és a két alsó közös ínhüvelybe foglalt ín a scutum proximalén halad át, ahol helyzetében a gyűrűszalag, a lig. anulare digiti, rögzíti.

A pártaízületet és közvetve az első ujjpercízületet hajlítja, a csánkízületet nyújtja, segíti a térdízület hajlítását is. Idege a n. tibialis.

2. A mély ujjhajlító (patahajlító) izmok, a mm. flexores digitorum profundi (m. perforans), három (húsevőkben kettő), különálló izomból áll. Ezek lateromedialis irányban: a hátulsó sípizom, a m. tibialis caudalis, az első ujj hosszú hajlítója, a m. flexor digitorum lateralis (digiti I. longus) és a hosszú ujjhajlító izom, a m. flexor digitorum medialis (longus). A három izom ina egybeolvad egymással (tendo communis), majd végina az ujjaknak megfelelő számú ínszárra válik szét. Húsevőkben a m. tibialis caudalis nem társul az izomhoz, hanem már a lábtövön megtapad.

Mindhárom izom a sípcsont lateralis bütykén és a fibula fejecskéjén ered. A m. flexor digitalis I. longus és a m. tibialis caudalis lovon, kérődzőkön és sertésen még a csánkízület fölött egységes ínná olvad össze, és a sarokcsont sustentaculumán levő izomárokban ínhüvelybe foglaltan halad át a lábközépre, ahol a harmadik fej, a m. flexor digitorum longus ina medialisan csatlakozik hozzá. Utóbbinak a medialis boka sulcus malleolarisában haladó szakaszát szintén ínhüvely, vagina tendinis m. flexoris digitorum profundus, foglalja be. A mély ujjhajlító így kialakult egységes ina a lábtő plantaris felületéről köteget, lig. accessoriumot kap; a csüdízületen az elülső végtagéhoz hasonlóan halad át. Az ín lovon egységesen tapad a harmadik ujjpercen, szarvasmarhán két szárra válik szét, és a harmadik, illetve a negyedik ujjon, sertésen négy szárral a 2–5. ujjon, húsevőkön 4 (esetleg 5) szárral az összes ujjon megtapad. Az izom hajlítja az ujjpercízületeket és közvetve segíti a csánkízület nyújtását. Idege a n. tibialis.

A rövid ujjizmok

Nyújtó. A rövid ujjnyújtó izom, a m. extensor digitorum brevis, lovon és kérődzőkön csökevényes, sertésen és húsevőkön erősebb, többé-kevésbé elkülöníthető, három részből álló izom. A csánk dorsalis felületén ered és a IV. ujj, valamint a hosszú ujjnyújtó izom között a lábközépcsontra fekszik rá. Ina a hosszú ujjnyújtó inába olvad. A n. peronaeus idegzi be.

Hajlítók. 1. A rövid ujjhajlító izom, a m. flexor digitorum brevis, húsevőkön fejlődött ki. Néhány izomkötegből áll, amelyek a csánk alatt, a mély ujjhajlító izom ínszárába vannak beágyazva.

2. Az 1. ujj rövid hajlítóizma, a m. flexor dig. I. brevis, csak húsevőkben található meg. Az os tarsi primumon ered és a Mt2 proximalis végén tapad. A 2. ujjat hajlítja.

3. A hosszú ujjhajlító izmok közötti izmok, mm. interflexorii, csak húsevőkben lelhetők fel. A mély ujjhajlító izom működését segítik, ínszárainak belső felületére fekszenek rá.

4. A gilisztaizmok, mm. lumbricales, csak lovon és kérődzőkön fejlődtek ki; fejlettebbek, mint az elülső végtagon.

5. A csont közötti izmok, mm. interossei, a hátulsó végtagon hosszabbak, mint az elülsőn. A m. interosseus medius topográfiája, statikus szerepe lóban és szarvasmarhában az elülső végtag azonos nevű izmáéhoz hasonló.

6. A négyszögű talpizom, a m. quadratus plantae, húsevőkben fejlődött ki; a macskán vastagabb, mint a kutyán. A sarokcsont lateralis szalagdudorán, a csánkízület oldalsó szalagján ered, majd a lábközépen ferdén, mediodistalisan halad, és a mély ujjhajlító izom inába olvad, azt feszíti.

Távolítók, közelítők. 1. Az első ujj távolítója, a m. abductor digiti I., húsevőkben fejlődött ki; a csánk hátulsó felületén ered és az első ujj lateralis felületén tapad meg.

2. A második ujj távolítója, a m. abductor digiti II., sertésben található izom, amely a csánk dorsalis felületén ered és a második ujj lateralis felületén tapad meg.

3. Az ötödik ujj távolítója, a m. abductor digiti V., sertésben és húsevőkben fejlődött ki. A csánkon plantarisan ered és az ötödik ujj első ujjpercén medialisan tapad meg.

4. A második ujj közelítője, a m. adductor digiti II., csak sertésben található meg; a csánk lateralis felületén ered és a második ujj első ujjpercének lateralis felületén tapad meg.

5. Az ötödik ujj közelítője, a m. adductor digiti V., húsevőkben a csánk hátulsó felületén ered és ferdén, az 5. ujj első ujjpercén tapad meg.

	Érts meg!

	Idő

Log in

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót

	Hányan vagyunk?
	Indulás: 2007-09-22

	A hónap festett képe

	Mit gondolsz?
	Hagyj üzenetet! Sajnos a böngésződ nem képes a beillesztett keretek megjelenítésére. Név: Üzenet:

Rajzoltál már állatot?

Linkek

szavazz

Szavazás állásaLezárt szavazások

	Aranyos vagy sem a tigriscsíkosra festett kiskutya?
	Lezárt szavazások

Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest ***** ✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást! ***** Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk! ***** Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 ***** Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz! ***** Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints ***** Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal ***** 20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival! ***** Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra. ***** Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon! ***** Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim... ***** Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek. ***** Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG ***** A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG ***** Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG ***** Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG ***** Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG ***** boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG ***** Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG ***** why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!